Az ébresztő nem úgy sikerült, ahogy terveztem, mert bár
Tündivel kibővült futócsapat ismerte az órát, de Gabi egyszerűen elaludt.
Megvártuk. A cél a Vörös torony, ahová csak Orsi futott fel velem, ő is csak
azért, mert kihívásként állítottam elé, de kedve az nem volt az iszonyat
meredek lejtőhöz. De megérte, a teljesítés öröméért mindenképpen, de a kilátás
sem volt utolsó. Visszafelé a futócsapat másik felével is találkoztunk, majd
hogy meglegyen az 1 óra, én még a kompkikötő végéig is elfutottam, mint Forrest
Gump futott addig, ahonnan már nincs tovább.
Zoli még aludt, így reggelihez mindketten késve érkeztünk, a reggelit is kapkodva fogyasztottuk, hiszen hamarosan indult a kirándulás Valettába. Az utazásszervezőnk jóvoltából kaptunk 11 ingyen hajójegyet a Valetta körüli kikötői túrára. A buszmegállóban azon tanakodtunk, hogy ma meleg lesz vagy hideg, én mindenesetre nem öltöztem túl. A főváros majd 1 órányi buszozásra van, ami a sok hepe-hupa és kacskaringó miatt eléggé fárasztó volt. A busz zsúfolásig tele, Orsi pedig egy 2 év körüli barna kislányt fogadott „örökbe”, aki egy jó darabon az ölében utazott.
Sliemába érve egy kis, motoros lélekvesztőbe szálltunk, amely csak lassan indult el, de bejártuk a Manoel sziget körüli öblöt, ahol egy indiai herceg hajóját csodáltuk meg, majd a Nagy kikötőt, amely lélegzet-elállító volt. A két öböl között a nyílt tengeren keltünk át, mely alaposan meglifteztette a kis hajónkat. A Nagy kikötő tényleg nagy, melyet a St. Elmo erőd védett meg a tengerről érkező támadások ellen, az öblön belül pedig számos mellék-öböl található, ahol a hadihajók elrejtőzhettek, hogy aztán rajta üthessenek az ellenségen.
A kikötőt az óváros gyönyörű épületei, majd az ipari, hajógyári, kikötői épületek szegélyezték, hiszen ez egyben az ország ipari központja is. A luxusjachtoktól a hadihajókig, a konténerszállító monstrumoktól a kicsi csónakokig mindenféle vízjárművet láthattunk, közte Kadhafi fiának elhagyott jachtját is. Újabb liftezés a hullámokon, majd egy vízitaxira szálltunk át, mellyel a sliemai kikötőből Valetta városába jutottunk, a hajó matróza pedig egy debreceni srác volt, aki meghívott bennünket a búcsú bulijába szerda estére.
Zoli még aludt, így reggelihez mindketten késve érkeztünk, a reggelit is kapkodva fogyasztottuk, hiszen hamarosan indult a kirándulás Valettába. Az utazásszervezőnk jóvoltából kaptunk 11 ingyen hajójegyet a Valetta körüli kikötői túrára. A buszmegállóban azon tanakodtunk, hogy ma meleg lesz vagy hideg, én mindenesetre nem öltöztem túl. A főváros majd 1 órányi buszozásra van, ami a sok hepe-hupa és kacskaringó miatt eléggé fárasztó volt. A busz zsúfolásig tele, Orsi pedig egy 2 év körüli barna kislányt fogadott „örökbe”, aki egy jó darabon az ölében utazott.
Sliemába érve egy kis, motoros lélekvesztőbe szálltunk, amely csak lassan indult el, de bejártuk a Manoel sziget körüli öblöt, ahol egy indiai herceg hajóját csodáltuk meg, majd a Nagy kikötőt, amely lélegzet-elállító volt. A két öböl között a nyílt tengeren keltünk át, mely alaposan meglifteztette a kis hajónkat. A Nagy kikötő tényleg nagy, melyet a St. Elmo erőd védett meg a tengerről érkező támadások ellen, az öblön belül pedig számos mellék-öböl található, ahol a hadihajók elrejtőzhettek, hogy aztán rajta üthessenek az ellenségen.
A kikötőt az óváros gyönyörű épületei, majd az ipari, hajógyári, kikötői épületek szegélyezték, hiszen ez egyben az ország ipari központja is. A luxusjachtoktól a hadihajókig, a konténerszállító monstrumoktól a kicsi csónakokig mindenféle vízjárművet láthattunk, közte Kadhafi fiának elhagyott jachtját is. Újabb liftezés a hullámokon, majd egy vízitaxira szálltunk át, mellyel a sliemai kikötőből Valetta városába jutottunk, a hajó matróza pedig egy debreceni srác volt, aki meghívott bennünket a búcsú bulijába szerda estére.
Valetta ízeit végigkóstolva a látnivalókat vettük sorra, de a Nagymesterek palotájának csak a kertjét láttuk, majd az ajándékvásárlásé lett a főszerep. A Szent János katedrálisba már nem jutottunk be, de a lemenő nap utolsó sugaraiban még megcsodálhattuk a Baracca Gardensből az egész Nagy Kikötőt felülnézetből. A kimerült csapat buszra szállt, hogy a szállodába visszajutva kipihenhessük ennek a hosszú, de mozgalmas, élménydús nap fáradalmait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése