Reggel sem tudtam olyan korán
felébredni, hogy sötét legyen, 3-kor már rózsaszín volt a felhők alja. Futni
csak fél 6-kor mentünk, ami nagyon jól ment. Összepakolás után búcsút vettünk a
fjordoktól, és útra keltünk. Az út mellett egy szuvenír bolt udvarán egy szép
rénszarvast is láttunk. Hamarosan a Dovrefjell nemzeti parkba érkeztünk, ahol
egy 4 órás sétát tettünk. A tőzegmoha lápok kicsit megviccelték azokat – köztük
engem is - akik nem vízhatlan bakancsban jöttek, mert a feltörő víz eláztatta a
cipőket. Megfigyeltük a tundrára jellemző törpe növényzetet, a 20 cm magas törpe nyírt és
több más cserjét, köztük rengeteg gombát, melyekből a legtöbb ehető. Láttunk
rengeteg rénszarvas-zuzmót, melynek száraz teteje úgy ropogott a talpunk alatt,
mint a fagyos hó. Kellemes meleg és erős napsütés volt, a távolban havas
hegyekkel, és egy pézsmatulok csapatot is láttunk – távcsővel. Letelepedve
meghallgattuk a csendet, a meditálást csak a szél és a bogarak zümmögése törte
meg. Láttunk érdekes sziklafelszíneket, egy lemminget is, amelyik harapott,
tiszta vizű folyót, mindezek igazi élménnyé tették a kirándulást. Utunkat újra
dél felé vettük. Áthaladtunk még egy nemzeti parkon, közben sok üdülőterületet
is láttunk. Több kempinget is megnéztünk, láthatóan nincsenek felkészülve egy
busznyi ember sátoroztatására, főként a vizesblokkok szűk kapacitásúak. Végül
egy nagyon kellemes helyen szálltunk meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése