Szállásunk az Absalon váráról
elnevezett kempingben volt a külvárosban, melyet a reggeli futás közben
fedeztünk fel. Ezután visszatértünk a városba, ahol a Christiania hippi-negyed meglátogatása
volt az első. Első benyomás alapján koszos és rendezetlen, de a köztéri szobrok
és a graffitik alapján némi művészi értéket is felfedezhettünk. Mindenki vadul
fotózta ezt a fura világot, de negyed közepére érve táblák, feliratok és
hangosan ordítozó helybéliek tájékoztattak, hogy tilos a fotózás. Persze
rájöttünk, hogy mire megy ki ez a szemérmeskedés, hiszen a háztetőkön, a
kertekben növő kender és az utcai hasis árus nem hagyott kétséget afelől, hogy
ez a hely még mindig a drogosok fellegvára. Közvetlenül a főbejáratot jelölő
nagy fakapuval szemben egy általános iskola található, és pár lépésre egy
gimnázium is, ahová a hippik gyerekei is járnak. Ezt követően a sétahajós
városnézés következett a csatornákon. Mivel sokaknak a WC keresése fontosabb
volt a hajókázásnál, és csak 10 percünk volt az indulásig, a pontosan induló
járatról majdnem lekéstek. A vízről nézve egészen különleges látványban volt
részünk. Az operát, a lakóházak mellett parkoló magán jachtokat, a
csónakházakat, a gyönyörű vitorlás hajókat és a lakóhajókat csak a vízről
lehetett ilyen jól megnézi, az alacsony hidak alatt való áthaladás, ahol a
kezünkkel elértük az alját, egészen izgalmas élményt nyújtottak. A zónán kívül
parkoló busz miatt újabb kutyagolás várt ránk. Nagy várakozással álltunk a
Carlsberg sörgyár meglátogatása elé, amit csak csigázott az ajándék, nyakba
akasztható sörnyitóval kombinált telefontartó. A kiállítás bemutatta a
sörgyártás és a sörgyár történetét, a sör előállítás, hordógyártás,
sörszállítás folyamatát a múltban és a jelenben. Napjainkra már több mint 28
milliárd palack sört állítottak elő, de nem csak a Carlsberg, hanem a Tuborg
márkát is. A belépőhöz kaptunk 2 sörkupont is, így a kiállítás megtekintése
után a sörcsapokhoz járultunk, és a kapott söröket a helyben, grillen készült
finomságok társaságában fogyasztottuk el. A jókedvet még a zuhogó eső sem
szegte az ernyők alatt, de egy félreértés újabb kavarodást okozott: a busz a
kijáratnál parkolt, mi pedig a bejárathoz mentünk vissza, és erre csak fél óra
után jöttünk rá. A busz azután a sziget déli csücskébe, a komphoz vitt
bennünket, és a hajóról inthettünk búcsút Skandináviának és az utunkat Németország
felé vettünk. Kint, a nyílt tengeren hatalmas szélerőmű parkot láttunk a sekély
vízben állva, de hamarosan megláttuk a túlparton Rostock kikötőjét is. Partot
érve hamarosan kempinget is találtunk, ahol tini disco-val fogadtak minket. Míg
a rizses lecsó elkészült, a bárban a fiatalok sörözhettek. A gyors takarodót a
korai sötétedés és a rendkívül éhes szúnyogok sürgették.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése