Reggel olyant tettem, amilyent az
út során még soha. Összepakoltam a csomagjaimat és feltettem a buszra, mielőtt
a többiek megkezdték a készülődést, így maradt másfél órám arra, hogy lemenjek
a partra. Először kagylókat gyűjtögettem, majd futottam egy fél órát a hűs,
reggeli tengeri levegőn, majd egy frissítő fürdő következett. Mire
visszaérkeztem a táborhelyre, a busz már el is hagyta a kempinget, de én
csakazértis letusoltam és a megbeszélt idő előtt 2 perccel felszálltam a
járműre. Első utunk a helsinborgi komphoz vezetett, ahonnan áthajóztunk a
dániai Helsingør-be. Eszti és Csilla véletlenül a kompon maradt, így kikötés
után jó pár száz métert kellett kutyagolniuk, mire az első parkolóban várakozó
buszra fel tudtak szállni. Ezután Hamlet várát, templomokat, az óváros favázas
épületeit tekintettük meg. Feltűnt, hogy itt az utcán árulják a
szeszesitalokat, sőt, a teraszokon fogyasztják is, nem úgy, mint Norvégiában.
Némi séta után buszra pattantunk, és irány a főváros, Koppenhága. Odaérve az eligazítás
alatt tanulmányozhattuk a dán kerékpárokat, majd kutyafuttában megnéztük a
gazdagon cizellált tőzsdepalotát, majd sikeresen eltévedtünk. Miután a
látnivalókat visszafelé is megtekintettük a Tivoli vidámparkkal szemben
megtaláltuk a soktornyú, díszes városházát, előtte a nagy dán mesemondó,
Andersen szobrával. A további eltévelyedések elkerülése érdekében páran
leszakadtunk a csapattól és a várostérkép beszerzése után önállóan láttunk neki
a város felfedezésének. Benéztünk egy hírneves Hard Rock Cafe-ba, de a nap
csúcspontja csak ezután következett: egy sarki kiskocsmában egy jó korsó sör a
ház elé kiülve. A jóleső lazítás után már nagyobb kedvvel vetettük magunkat a
felfedezésbe. Megnéztük az egyetemet, néhány templomot, köztük egy érdekes,
klasszicista stílusút is márványból faragott apostolokkal, Éva rögtönzött
táncbemutatót kreált az utcai dzsessz-zenészek előtt, majd a Rosenborg kastély
parkjában gyönyörködtünk. Érdekes volt bemenni a lakóházak udvarára és
bekukkantani a helyiek életébe. Az Új kikötőnél (mely a nevével ellentétben
igencsak ódon volt) a természetfotós kiállításban és a hanza stílusú házakban
gyönyörködtünk, majd a Kis hableány szobrához siettünk, melyet nagy turista
áradat vett körül. Bence, az egyik buszsofőr ott várt ránk, hogy a zónán kívül,
1 km-re parkoló buszhoz vezessen. Lógott is a nyelvünk rendesen, de a
meglepetés csak a buszon ért igazán, hiszen a csapat nem volt sehol, mivel
ismét eltévedtek. Összességében pont ezen okok és a fáradtság miatt ez a nap
volt számomra a körút mélypontja, de túléltem. A kemping a város szélén volt, a
vacsorafőzésben én is benne voltam, de nem is volt gond, a makarónit rutinosan
összedobtuk. Négy fiú taxival visszament a városba, hogy a Koppenhága – Pilsen
bajnoki mérkőzést élőben élvezhesse. A napot gyors takarodóval zártuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése